Előzetes kalkulációk – milyen jövedelemtermelő képességgel bír majd a vállalkozás?

április 20, 2022

Hol is tartunk? Eljutottunk oda, hogy értékeltük az ötletünket és eljött a pillanat, amikor megpróbáljuk kitalálni „mennyi is az annyi”. Tudjuk, hogy sokan várjátok a csodát, a megvilágosodást ezen az ingoványos területen. Nyilván ebben a témában is rendkívül sok jó és még jobb blog és cikk elérhető, így bárki viszonylag gyorsan találkozhat az alapvető ismeretekkel.

Pontosan ezért ezt a cikket kicsit rendhagyó módon építjük fel:

  • egyrészt röviden áttekintjük az alapokat,
  • másrészt körüljárjuk a misztikus „fedezeti pontot” és rávilágítunk rendkívüli fontosságára az induló vállalkozások esetében,
  • harmadrészt megint lesz történetmesélés is 🙂

Jövedelemtermelő képesség előzetes becslése

A költségeknél első lépésben tételesen (és rendkívül precízen) áttekintjük az összes – leendő – fix költséget. Ennek a pontos előrejelzése leginkább a ráfordított idő és energia kérdése. Minél alaposabban utánajárunk, minél alaposabban tervezünk annál pontosabb becslést tudunk adni. Mire gondolunk itt? –  bérköltség, rezsi jellegű kiadások, ingatlanhoz kapcsolódó költség stb.

Ezt követően – szintén megalapozott becslések mentén –  kísérletet teszünk a különböző volumenekhez tartozó változó költségek minél pontosabb becslésére.

A két tételt összeadva viszonylag pontosan meg tudjuk határozni az egyes volumenekhez szükséges teljes költséget. Ezzel költségoldalról jók vagyunk, rendelkezünk egy viszonylag pontos és megalapozott előrejelzéssel.

Sajnos a bevételeinkkel kapcsolatban leginkább csak elképzeléseink (álmaink) lehetnek, megalapozott becsléseink sajnos nem. Természetesen kísérletet teszünk a minél alaposabb munkára itt is, de induló vállalkozások esetén a jövőbeni árbevétel finoman szólva is „bizonytalansággal terhelt”.

Jön a végére a rossz hír: ha egy viszonylag bizonytalan számból kivonunk egy viszonylag biztos számot, akkor az eredmény bizonytalan. Nem elkeserítve senkit – még az előjel tekintetében is bizonytalan…

Fedezeti pont

Pontosan a fentiek következtében érdemes radikálisan megfordítani a logikát. A leegyszerűsített recept az alábbi.:

  1. Tételesen (és rendkívül precízen) áttekintjük az összes – leendő – fix költséget. Ennek a pontos előrejelzése – ahogy az előzőekben is tárgyaltuk – leginkább a ráfordított idő és energia kérdése.
  2. Ezt követően – szintén megalapozott becslések mentén –  kísérletet teszünk a különböző volumenekhez tartozó változó költségek minél pontosabb becslésére.
  3. A két tételt összeadva viszonylag pontosan meg tudjuk határozni az egyes volumenekhez szükséges teljes költséget. Ezzel költségoldalról jók vagyunk.

Bevételi oldalról egyszerűbb a helyzet kitaláltuk, hogy mennyiért szeretnénk adni a termékünket, szolgáltatásunkat. Minden volumenhez kiszámíthatjuk a hozzá tartozó teljes bevételt. Ha jó az üzleti modell, akkor ez egy meredekebb egyenes lesz, mint a teljes költség függvény. Ahol a két egyenes találkozik (azaz ugyanakkora lesz a bevétel és a teljes költség) ott található a fedezeti pont. Idáig muszáj eljutnunk, különben szükségképp veszteségesek leszünk. Bonyolultabb leírni, mint megcsinálni 🙂

Gyakorlatilag a fentebb levezetett gondolatmenet az „induló mikrovállalkozások tragédiája”, mivel a vállalkozások jelentős hányada képtelen lesz elérni a rentábilis működéshez szükséges minimális volument. Ezért az induló jövedelmezőségi kalkulációknál ezt kell átgondolnunk, hogy valóban reális-e számunkra ezt a minimálisan szükséges árbevételt realizálni.

Történet, avagy az Excel Táblás lány esete

Egy szép napon jött egy Hölgy – nevezzük Excel Táblás Lánynak, aki egy zseniális üzleti modellt prezentált. Leegyszerűsítve: jutalékos rendszerben (könnyű kalkulálni), bemutatta, hogy becslései szerint 42 ügyfelet tudna hozni az előző munkahelyéről. Megjegyzés: mielőtt bárki bármi rosszra gondolna, mind erkölcsileg, mind jogilag átvizsgáltuk az ajánlatot, rendben volt.

Persze én meg számolni kezdtem, mert „ígérettel teli van a padlás” – ahogy Édesanyám mondta.  Viszonylag rövid kalkuláció után megállapítottam, ha erre céget építünk, akkor a kalkulált átlagos ügyfélméretet alapul véve körülbelül 10 ügyfélnél lesz a fedezeti pont. Ezért mindenki megnyugodott, természetesen megszületett a befektetési döntés – megcsináltuk a szokásos konstrukcióknak megfelelő közös vállalkozást. Az „előzetes kalkulációk” alapján teljesen egyértelműen „tiszta munkának tűnt”. Létrejött a vállalkozás, megfelelő központtal, megfelelő érték-ár ajánlattal, konkrét „ügyfélvadászattal”.

Nem ragoznám életem egyik legnagyobb sikertelenségét, a beígért 42 ügyfélből a 6 legkisebb jött át, a többiek egy másik stratégiát választottak – aminek ráadásul több év pereskedés is lett a mellékhatása 🙁 Nyilván innentől kezdve az előzetes becslések teljesen egyértelműen nem működtek, bőven fedezeti pont alatt működött a vállalkozás, ennek megfelelően a jövője a „reménytelen” kategóriába került.

A sikertelenség elemzésekor – több más ok mellett – világosan meg lehetett állapítani, hogy egyrészt az Excel Táblás Lány szuperereje és egyedi kompetenciái bőven nem a „pótolhatatlan” kategóriába tartoztak. Másrészt (és ez egyértelműen a mi hibánk) annyira nem voltunk járatosak ebben az üzletágban, hogy még ezt sem tudtuk időben észrevenni…:( Harmadrészt szintén nagy tapasztalat volt, hogy főszabályként a multi a multival, míg a hazai a KKV, a hazai KKV-val üzletel, és a tapasztalatok alapján ettől sem szívesen térnek el egyik oldalról sem.…

A vállalkozásodnál hol van a fedezeti pont?

Dr. Imreh Szabolcs - Sorozatvállalkozó, vállalkozásfejlesztő, docens és Apa

© 2022 Innoversity, minden jog fenntartva.